|
|
|
|
 Szálláshely Ajánló  Figyelmébe ajánljuk... Úticél  Látnivalók, kirándulóhelyek, leírások
|
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Szállások a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közelében >>> Vendéglátóhelyek, éttermek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közelében >>>
A nemzeti park területei közül legrégebben védett a Tihanyi-félsziget 12 km²-nyi területe. Itt került kijelölésre 1952-ben hazánk első tájvédelmi körzete. A félszigeten egykor működő vulkánok nyomaira bukkanhatunk, amilyenek például a bazalttufából a szél erejével formált különös alakú sziklák és a gejzírkúpok. A legismertebb gejzírkúp az Aranyház, mely a rajta élő sárga zuzmóról kapta nevét. A félsziget belsejében található két magas fekvésű katlan közül a déli közepén a Balaton vízszintjénél 25 méterrel magasabban terül el a Belső-tó, amelynek medrét a bakonyi bukószél vájta ki, majd a mélyedésben összegyűlt a csapadékvíz.
A Pécselyi-medencére a természeti értékek mellett a hagyományos gazdálkodási módok, az öreg borpincék hangulata jellemző. A védett növények közül található itt nagyezerjófű, tavaszi hérics, mocsári nőszőfű és mocsári kosbor. Állatvilágából a védett madarak érdemelnek figyelmet, mint a gyurgyalag és a közép fakopáncs. A hegyek koszorújában található Káli-medence 1984 óta védett. Felszíni képződményei közül a legfontosabbak a bazaltkúpok és bazaltzsákok, valamint a „kőtengerek, amelyek kőhátakkal borított lapályok. Kimagasló növénytani értéket képviselnek a láprétek. Köveskál közelében él hazánk legnagyobb lisztes kankalin populációja, ez a növény a nemzeti park jelképe. A nagyobb állóvizek a vízimadaraknak adnak otthont. A Balaton partjának hegyei – Badacsony, Szigliget stb. – vulkáni tevékenység nyomán alakultak ki. A szél és a víz romboló munkája nyomán csak az ellenállóbb bazalt maradt vissza, így jöttek létre a tanúhegyek. A Badacsony oldalában (ahol egykor bazaltbányászatot végeztek, jelentősen elcsúfítva a vulkáni tanúhegyet) hatalmas kőfolyások, kőtengerek találhatók. A dolomitból épült Keszthelyi-hegység felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek teszik változatossá. A hegy gyomrában barlangok találhatók. Élővilága igen változatos. Erdeiben a száraz, meleg élőhelyekre jellemző virágos kőris és a hűvös, üde helyeket kedvelő bükk keveredik. Itt él a tarka nádtippan és a sziklai páfrány. A Keszthelyi-hegységben több mint nyolcvan védett és fokozottan védett növényfaj él, köztük orchideák is. A Kis-Balaton három tényező együttes hatásának köszönheti létét. A terület eltőzegesedése mellett a Zala folyó is itt rakta le hordalékát. A harmadik tényező az ember természetet átalakító munkája. A sorozatos beavatkozások során veszély-be került Tájvédelmi körzetek
Települések a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közelében: Tótvázsony, Hidegkút, Balatonszőlős, Barang, Pécsely, Nemespécsely, Dörgicse, Alsódörgicse, Felsődörgicse, Kisdörgicse, Vöröstó, Leányfalu, Nagyvázsony, Mencshely, Óbudavár, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Tagyon, Monoszló, Pula, Öcs, Taliándörögd, Vigántpetend, Kapolcs, Monostorapáti, Balatonhenye, Köveskál, Kővágóörs, Salföld, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Hegyesd, Badacsonyörs, Káptalantóti, Nemesgulács, Kisapáti, Gyulakeszi, Tapolca-Diszel, Tapolca, Raposka, Hegymagas, Szigliget, Balatonederics, Nemesvita, Lesencefalu, Lesencetomaj, Lesenceistvánd, Garabonc, Balatonmagyaród, Nagyrada, Zalaszabar, Egeraracsa, Zalavár, Balatonszentgyörgy, Balatonberény, Vörs, Szegerdő, Főnyed, Sávoly, Zalaszántó, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Vindornyafok, Rezi, Cserszegtomaj, Vállus, Várvölgy, Bazsi, Nagygörbő, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Káptalanfüred, Paloznak, Tihany, Örvényes, Balatonakali, Zánka, Balatonszepezd, Révfülöp, Badacsonytördemic, Badacsonytomaj, Gyenesdiás, Keszthely |
|
|
Szálláshely Ajánló
|
|
Médiaajánlat/hirdetés Szállás regisztrálása Impressum Staff Jogi nyilatkozat Általános Szerződési Feltételek Adatvédelmi nyilatkozat Hírlevél lejelentkezés
Copyright 2010 Szálláshely Ajánló - Viator2000 Bt. Minden jog
fenntartva.
|
A mozaikos felépítésű Balatoni Nemzeti Park 1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén, a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig.
Az enyhe klímának köszönhetően ritka növény- és állatvilág alakult ki. Az erdők jellemző madara a füles kuvik. A száraz lejtőssztyeppek ritka növényei a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák és a hártyás galambbegy. A területen ritka lepkefajok is élnek, mint a szürke medvelepke és a lápi araszoló lepke. A Tihanyi Külső-tó a vízi madarak kedvelt élőhelye. A balatoni kecskekörmök tulajdonképpen megkövesedett tengeri kagylók maradványai, amelyet a hullámverés koptatott gömbölyűre.
az ország legcsodálatosabb madár-paradicsoma. 1979-ben Magyarország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és a Kis-Balaton felkerült a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére. 1984-ben megkezdődtek a rekonstrukciós munkák. Visszatelepült számos ritka madárfaj, mint a nagy kócsag, valamint megjelent a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík. 
Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület 
