|
|
|
|
 Szálláshely Ajánló  Figyelmébe ajánljuk... Úticél  Látnivalók, kirándulóhelyek, leírások
|
A királynék városa Szállások Veszprém közelében >>> Vendéglátóhelyek, éttermek Veszprém közelében >>>
Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260 méterrel található a tengerszint fölött. A városon belül ugyanakkor nem ritkák a 30–40 méteres szintkülönbségek sem. Különösen szembetűnőek ezek a Séd-völgy déli és keleti oldalán, ahol az északnyugati szelek munkájának köszönhetően meredek dolomitsziklák törnek a magasba. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi kővárainknak, már Géza korában létezett, pedig ebben az időben inkább még csak földvárakat építettek. Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től), 1993-tól érseki székhely.
A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellem ezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2 500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen. A fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet.
Látnivalók a városban
Települések Veszprém közelében: Veszprém, Márkó, Gyulafirátót, Nemesvámos, Szentkirályszabadja, Litér, Hajmáskér, Balatonalmádi |
|
|
Szálláshely Ajánló
|
|
Médiaajánlat/hirdetés Szállás regisztrálása Impressum Staff Jogi nyilatkozat Általános Szerződési Feltételek Adatvédelmi nyilatkozat Hírlevél lejelentkezés
Copyright 2010 Szálláshely Ajánló - Viator2000 Bt. Minden jog
fenntartva.
|
Veszprém a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. Ez a központi helyzet jelentős szerepet játszott a város kialakulásában.
A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.
Látnivalók a várnegyedben: 
