A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja. A Debrecenből induló vasút 16 km-en keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi keskeny nyomközű vasútja. A Debrecenhez tartozó Gúthi erdeiben kitermelt fa szállítására épült. Az építésre kiírt pályázatot a Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat nyerte meg. A helybéliek véleménye megoszlott a vasút építéséről. Sokan ellenezték a zajossága miatt. Végül is 1882. július 16-án megindult a közlekedés az első 20 km szakaszon Debrecen és Nyírmártonfalva között. A megépült szakasz 950 mm nyomközű volt, és a vonal teljes szakaszában Debrecen felé lejtett. A müncheni Krauss-gyárból származó Zsuzsi gőzös 20 km/h sebességgel vontatta a fával rakott kocsikat.
A személyforgalom 1923-ban indult meg a vonalon. A II. világháborúban erősen megrongálódott. Az 1946-os gyors helyreállítást követően már Nyírlugosig tartott a pálya. Feljegyzések szerint a háború után a 20 km-es menetdíj 6 db tojás volt.
A Magyarországon egyedüli 950 mm nyomtáv sok gondot okozott az idők alatt az üzemeltetőknek. A mozdonyokhoz, kocsikhoz nehezebb volt alkatrészt beszerezni, az új járműveket mindig át kellett alakítani. Ezeket megelégelve a MÁV 1961-ben átépítette 760 mm-esre az egész vasutat. Ekkor selejtezték le a régi kocsikat és mozdonyokat is. Ennek esett áldozatul Zsuzsi is. Ezt követően Mk48-as mozdonyok végezték a munkát.
Ez a kisvasút is sok társához hasonlóan 1977-ben az úgynevezett közlekedési koncepció áldozata lett. A pálya nagy részét felszedték, csak a nagy társadalmi nyomás miatt hagytak meg egy 16 km-es szakaszt. Ezt 1978-ban a Debreceni Közlekedési Vállalat vette át, és üzemeltette úttörővasútként.
A rendszerváltáskor ismét átkeresztelték a kisvonatot, Debreceni Erdei Kisvasútra.
