Rövid történet:
A település első írásos említése 1247-ből való. Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. 1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott. Az 1530-as évek felé a város fejlődése megtorpant, mivel folyamatos támadások érték. 1568-ban indult meg a város erődítése a török visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen török támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. A települést védő vár azonban nem bizonyult jó védelemnek, egy 1616-os török portya súlyos károkat okozott a városban, végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került.
A városban a 19. század elejéig a kereslethez mérten nagyon kevés iparos és kereskedő élt, mivel a földesúr regáléjoga miatt szinte lehetetlenné vált a működésük. Az 1848-as forradalomban a városnak viszonylag kevés szerep jutott, a szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt. 1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát.
1904-re készült el a bizánci stílusban emelt neológ zsinagóga és 1909-ben megyei börtön. Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a rendőrségi székház, illetve a Notre Dame-rend kolostora.
A II. világháború nem okozott jelentős károkat a városban. Az 1950-es évek hozták Zalaegerszeg történetének legkomolyabb változásait. Az első ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházása a zalaegerszegi ruhagyár építése volt, amely elsősorban a szabad női munkaerőre alapozott. Az 1952-ben a környéken felfedezett olajmezők készletét is azonnal elkezdték kitermelni, illetve 1953-ban egy sajt- és vajgyár is épült a városban. Az ipar igényeinek megfelelően fővonalasították a Zalaegerszeg–Zalaszentiván vasúti szakaszt.
Látnivalók Zalaegerszegen:
Mária Magdolna római katolikus plébániatemplom
Jézus Szíve ferences plébániatemplom
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom
Református templom
Evangélikus templom
Kálvária-kápolna
Nagy Szent Teréz templom
Árpád-házi Szent Erzsébet templom
Szent Jakab templom
Megyei Bíróság, egykori vármegyeháza
Kvártélyház: Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
Arany Bárány Szálló
Tévétorony
Csipkeházak
Hagymasisakos ispita a 19. század-ból
AquaCity - Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark
Aquapalace - Strandfürdő
Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Skanzen
Finnugor Néprajzi Park
Magyar Olajipari Múzeum
Papp Simon emlékszoba
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem - egykori zsinagóga
Kézművesek Háza - a Gébárti-tó partján
Fazekasház - Páterdomb városrészben
Göcseji tulipán szökőkút
Keresztury Dezső szobra
Táncoló lány: bronzszobor
Mindszenty József szobra
Zrínyi Miklós lovasszobra
Deák Ferenc szobra
Szentháromság-szobor
Zenélő óra a Polgármesteri Hivatal előtt
A 377-es gőzmozdony a vasútállomás mellett
Wass Albert szobra a Dózsa ligetben
Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe.