A XV. században épült, mára Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár építése Maróti János macsói bánhoz, továbbépítése pedig Corvin János nevéhez fűződik. Ő építtette az un. Kerecsényi-kapu közelében található a kerek ágyútornyot (rondella), amit szaknyelven Corvin-bástyának neveznek. Az 1566-os ostrom után 129 évig volt a város török hódoltság alatt, majd 1695-ben került sor a törökök kiűzésére. Az elkövetkezőkben - Harruckern János idejében - a várban serfőző és pálinkaház, sőt, börtön is működött. A 7 lakószoba közül egy a levéltár-, és a megyegyűlések terme volt. 2005-től újra élettel telik meg a gótikus téglavár: a vármúzeumban megismerkedhetnek a látogatók a vár hadtörténetével; a felszentelt kápolnában ismét keresztelnek és esketnek; a kulináris élvezeteknek a középkori jegyeket magán viselő borozóban hódolhatnak, a lovagterem - a modern kor szellemével ötvözve a régmúltat - pedig fogadásoknak, konferenciáknak és más rendezvényeknek szolgál helyszínéül. A várban tárlatvezetés kérhető.
A több funkciós műemlék kőszínházként is működik, hiszen az 1964 óta működő Gyulai Várszínház előadásai a várban és a vár mellett található tószínpadon kerülnek megrendezésre.
Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára, melynek 24 kiállítótermében járhatják végig közel hét évszázad történetét. A kilátóból gyönyörű panoráma nyílik a városra.
A várban jelmezbe bújva, egy emlékezetes időutazásban lehet részed.
Ha érdekel, hogy milyen lehet őseink bőrébe, vagy legalábbis ruháiba bújni, akkor gyere el, keresd fel a GYULAI VÁRAT.
Lehetsz várúr, várúrnő, lovag, akár udvaribolond, ha felveszed a sok sok jelmez közül, ami éppen megtettszik. Miután bejártad a 24 kiállítótermet, egy lovaggáütési ceremónia részese lehetsz, ahol fotók készülhetnek rólad, társaidról, még mielőtt leveszed a jelmezt.
OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK, BARÁTI TÁRSASÁGOK már 15 főtől igénybevehetik ezt a lehetőséget.
