Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.
A terület ősidők óta lakott. A több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben lakott területeinek. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken
Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. Zsigmond király 1435. október 2-án pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török..
A szabadságharc idején Rákóczi fejedelem rövid időre Miskolcon rendezte be főhadiszállását. 1706. szeptember 25-én az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.
Több fontos épület a 18. és 19. század folyamán épült, köztük a városháza, az új megyeháza , a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, számos iskola és templom. 1867-ben elkezdődött a gázvilágítás bevezetése, 1870. január 9-én átadták a Hatvan-Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvíz volt. Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek. 1897 júliusában indult el az első miskolci villamosjárat.
A trianoni békeszerződés a gazdaságban rövid időre hanyatlás következett be. Az elcsatolt országrészekből menekültek érkezetek Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette
Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett, Debrecen vette át helyét az ország második legnagyobb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés figyelhető meg a városban, amivel az acélváros mítoszról a kultúra és turizmus városává válna Miskolc. 2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.
Belváros: Miskolc történelmi belvárosa műemlék jellegű épületekben kevésbé gazdag, mint más városoké, a 19. század hangulatát tulajdonképpen csak a sétálóutca jellegű főutca (Széchenyi István utca) és az ennek folytatásában elterülő Városház tér őrzi.
Rendezvények Miskolcon
A Zenepalota Országos Grafikai Biennále (változó időpontban)
Miskolci Tél Kocsonyafesztivál (február)
Kamarakórus Fesztivál (március)
Diósgyőri Várjátékok (május)
MEN, Miskolci Egyetemi Napok (május)
Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (nyár)
Kaláka Nemzetközi Folkfesztivál (július)
Diósgyőri Várnapok (augusztus)
Gyár Fesztivál (augusztus)
Díszelgő alegységek és katonazenekarok nemzetközi fesztiválja (nyáron)
Kamarazenei Nyár
Nemzetközi Dixieland Fesztivál (nyár)
CineFest – Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja (szeptember)
