Gyula első hiteles említése Károly Róbert 1313-ban kelt két oklevelében történik. A gyulai uradalom 1387-ben került magánkézre, amikor a főurakkal viaskodó Zsigmond király Losonczy László erdélyi vajdának adományozta. Gyula várossá fejlődése az Anjouk idejében indult el. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak s az ő idejében épült a gyulai vár. A török előtti Gyula a 16. század elején érte fénykorát.
A gyulai vár elfoglalásával szinte a teljes Körös-Maros köze elveszett, s az Oszmán Birodalom berendezkedett a területen. Gyula ezután közel száz évig török végvár maradt, s míg a folyamatos harcok egyre pusztították a vidéket, a 16. század végén zajló tizenöt éves háború teljes pusztulást hozott magával. A vár és a város végül 1695 januárjában szabadult fel.
Az 1790-es években elkészült az első kövezett út a Kapus-híd és a kastély között. A 19. század első évtizedeiben alakították ki a belvárosi katolikus elemi iskola ma is meglévő, valóban impozáns épületét, s ugyanettől az időszaktól kapta a magyar kultúra Erkel Ferencet és Pálffy Albert írót. A színjátszás első emlékei a kastélyhoz fűződnek, ahol a korabeli kastélyszínházakhoz hasonlóan főúri műkedvelők is tartottak előadásokat. 1821-1845 között 21 német nyelvű előadásról tudunk.
A város csak 1871-ben kapott vasutat a nagyvárad-fiumei vasútvonal megnyitásával. Eközben az új közlekedési csomópont Békéscsaba lett, s ez meghatározta Gyula további fejlődését is.
Látnivalók Gyulán:
Vár és Várkilátó
Gyulavári Kastély
Erkel Ferenc Emlékház
Százéves Cukrászda
Ladics Ház
Kohán Képtár
Dürer Terem
Lajos Ferenc grafikai gyűjtemény
KöröspArt Galéria
Nagy Bambuszkert
Német nemzetiségi gyűjtemény
Tanyamúzeum
Rádiótörténeti kiállítás
Húsipari Történeti Kiállítás
Filder Károly Galériája
Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Civil-ház
Hi-Art Galéria
Schriffert Mihály fafaragó, népi iparművész állandó kiállítása
