Eger Heves megye székhelye, Észak-Magyarország második legnépesebb, és egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik. Az egri bikavér külföldi piacokon is ismert.
A korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt, a területet a X. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. A püspöki székhely gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben, amikor II. Kilit volt a püspök, a tatárok feldúlták és felégették a várost. IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14–15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros — az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái.
Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.
Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár kevesebb, mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását. A törökök számát Gárdonyi Géza - természetesen némi túlzással — 200 000-re becsülte. A későbbi történetírók 80 000 fősnek írták le a török sereget, amelynek létszáma a mai történészek szerint 35-40 000 lehetett. Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen leromlott várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették.
1596-ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni. A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része. Ennek leglátványosabb emléke az egykori oszmán világbirodalomban legészakibb, még álló minaretje
A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott: a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá. Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor a visszatelepedő Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította; a mecseteket keresztény templomokká alakították.
A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása. A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly.
A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala, és megrongált több lakóházat. Az uralkodó 1804-ben érseki székhellyé emelte, de egyúttal kivette a főegyházmegyéből a kassai és a szatmári püspökséget. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.
A reformkorban Pyrker László János érsek képtárat hozott létre, és azt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Lényegében Pyrker ajándéka lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyrker hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.
1854-ben az érsek 50 000 forintért lemondott földesúri jogáról , és ezzel Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól. A polgári fejlődés azonban nem gyorsult fel, mivel Eger kimaradt a Miskolcot Budapesttel összekötő vasúti fővonalból: a csomópont Füzesabony lett.
1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken; többségük ma is látható.
A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált: iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték.
Az I. világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is.
A II. világháború után sok épületet emeltek szerte a városban. A 70-es évektől egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is — ezt azóta ismét átépítették. 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől.
Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének. Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Főiskola főépülete, a Líceum is, valamint az autóbusz-pályaudvar.
Érsekkert: Eger legnagyobb parkja, melynek közepén az egykor a Bárány Uszodában állt szökőkút másolata látható. Északkeleti csücskében zenepavilon épült (itt nyaranta könnyű- és komolyzenei koncerteket adnak). Délnyugati részébe sportlétesítmények épültek - stadion, vívóklub, teniszklub és a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok várja a mozogni, drukkolni vágyókat.
Nevezetességek:
Egri vár és Dobó István Vármúzeum
Harangöntő emlékszoba
Történeti Tárház
Tűzoltó Múzeum
Vitkovics-ház
Zsinagóga Galéria ú
Érseki Gyűjtemény
Város a város alatt — az egykori érseki pincerendszer
Főegyházmegyei Könyvtár
Spekula Csillagvizsgáló
Camera Obscura
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum.
Palóc Népművészeti Kiállítás
István pince és Nemzeti Bormúzeum
Telekessy Patikamúzeum
Fontosabb rendezvények
Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
Középkori Piactér (július vége)
Végvári vigasságok (július vége)
Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
Slow Film Festival /2007-ig Filmművészeti Nyári Egyetem/ (augusztus)
Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható
