Az arborétum egyfajta botanikus kert, amiben főként fákat és cserjéket mutatnak be.

Agostyáni arborétum
Agostyán és Tardos települések között található, a Gerecse-hegységben. Telepítését 1912-ben kezdte el gróf Eszterházy Móricz. Területe 31 hektár.

Alcsúti arborétum
Az Alcsútdoboz területén található arborétum kialakítása 1825-ban kezdődött, alapítása József nádor nevéhez fűződik. 1870 után a kert jelentősen megújult, ekkortájt sok fenyőfajt telepítettek a recski arborétumot is alapító Jámbor Vilmos főkertész irányításával. Jelenlegi területe 40 hektár, legfőbb látványossága az ország legszebb hóvirágmezője, amely 2 hektárnyi területen van beültetve különféle alfajokkal.

Avasi arborétum
Miskolc közepén, az Avas lábánál fekszik. Létrehozása 1986-ban kezdődött, Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezése nyomán. Hazánk egyik legjelentősebb tűlevelű gyűjteménye itt található. A lombos fák bemutatására szolgáló kertrészt 1995-ben kezdték el telepíteni.

Bábolnai arborétum
A 20 hektáros terület betelepítését 1965-ben kezdték el azzal a céllal, hogy Bábolna területén egy esztétikus, kulturált zöldterületet alakítsanak ki. 1992-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.

Budafai arborétum
Az arborétum Zala megye déli részén, a Bázakerettye és Kiscsehi között út mellett fekszik. Kialakítását 1959-ben kezdték el, részben tudományos, részben gyakorlati céllal (hazánkban nem honos fajok vizsgálata erdészeti szempontokból). Jelenlegi területe 48 hektár.

Erdőteleki arborétum
A heves megyei Erdőtelek községben található arborétum kialakítását 1895-ben kezdte el Dr. Kovács József egyetemi tanár. 1950-ben a területet országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították.

Folly arborétum
A Badacsonyban található kert kialakítását Dr. Folly Gyula pécsi orvos kezdte el az 1900-as évek végén. Célja a Balaton vidékének klímáját és a szárazságot is jól tűrő fajok összegyűjtése volt. Az arborétumot az 1980-as évek közepén bekerítették, hogy megakadályozzák a vad- és lopáskárokat. 1997 óta fokozottan védett, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Az arborétum területe a kapcsolódó erdőkkel együtt körülbelül 5 hektár.

Jámbor Vilmos arborétum
A Mátra keleti részén, Recsktől mintegy 2 km-re fekszik. Heves megye egyik legjelentősebb erdei arborétuma. Létrehozása Jámbor Vilmos főkertész nevéhez fűződik, aki az 1800-as évek végén hozta létre csemetekertjét, illetve fagyűjteményét. 1975 óta védelem alatt álló terület.

Jeli arborétum
A jeli arborétum a rododendronok virágzása idején (május)A Kám község déli határában található arborétumot 1922-ben kezdték kialakítani, létrehozója gróf Ambrózy-Migazzi István (1869. március 5.,Nizza – 1933. augusztus 31.,Tana), aki a felvidéki Malonyán is létesített arborétumot.. Területe több mint 100 hektár. Legjelentősebb látványossága a rododendronok gyűjteménye.

Gödöllői arborétum
A Gödöllő közelében fekvő arborétumot 1902-ben alapították. 190 hektárnyi területen, azzal a céllal, hogy a homokos, alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A József főherceg nevét viselő liget telepítését 1914-re fejezték be, s a húszas, harmincas években Magyarország legjelentősebb növénykertjeként tartották számon. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. Az intézmény jelenleg 350 hektárnyi területen működik. Ennek 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitvatartással várja a látogatókat.

Kámoni arborétum
A Szombathelyen található arborétum építése az 1860-as években kezdődött el, de a tervszerű kertépítés csak az 1890-es években indult meg. Területe 27 hektár, melyen mintegy 2500 fa- és cserjefaj található meg. A fenyőnemesítés egyik fontos kutatóbázisa és az oktatásban is jelentős szerepet tölt be.

Kecskeméti arborétum
A jelenleg 62 hektáron elterülő kecskeméti arborétum kialakítását 1986-ban kezdték el. Az első fázisban őshonos fajokat telepítettek (kocsányos tölgy, nyárfa, kőris, juhar, szil), később fokozatosan láttak hozzá az egzóták ültetéséhez. Az arborétum területén egy 1718-ban épült kápolna áll.

Kőszegi arborétum
A 2,6 hektáros Chernel-kert legértékesebb fái a kínai aranyfenyők, amik mellett áll itt néhány hatalmas luc- és jegenyefenyő, atlaszcédrus és andalúziai jegenyefenyő is.

Nyíri arborétum
Magyarország eddigi legfiatalabb arborétuma 1995-ben alapult. A Nyíregyháza – Sóstóhegy és Nyírpazony – Kabalás határán található 2,4 hektáros gyűjteményes kert elsősorban hazai fásszárú növényfajokat hívatott összegyűjteni, bemutatni és a Nyírségre jellemző lágyszárú növényeket megóvni. A telepítések során különböző, Kárpát-medencére jellemző növénytársulásokat alakítottak ki: tölgy-kőris-szil liget, nyáras-borókás, magassásosok és zsombékosok, Nyírségi mészkerülő homokpusztagyep, Nyírségi gyöngyvirágos tölgyes, Nyírségi pusztai tölgyes, bokorfüzesek és puhafaligetek (fehérnyár-liget, fehér fűz-liget).

Püspökladányi arborétum
A Püspökladányban található arborétum telepítésének első fázisa 1954 és 1962 között zajlott. Az elültetett növények főként a kámoni, a szarvasi és a tiszaigari arborétumból származott. 1978-tól kezdve az arborétumot bővítették, főleg a díszfák telepítését előtérbe helyezve. A kert jelenlegi területe 8 hektár.

Szarvasi arborétum
A Körös-Maros Nemzeti Parkban található. Hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élőfagyűjteményének számít, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk.

Szelestei arborétum
Szelestén, a Festetich-kastélyt körülölelő 13 ha-os arborétum kialakítását Festetits Andor kezdte meg 1872-ben, majd 1910-től báró Baich Mihály folytatta a tervszerű kertépítést. Az első fenyők a Bécsi Világkiállításról kerültek az arborétumba, majd Hollandiából és Németországból hoztak további növényeket. Az arborétum 1952 óta természetvédelmi terület.

Az arborétumban megtekinthető növények: szelestei ezüsthárs, kislevelű hárs, sáfrány, szellőrózsa, kankalin, liliomfa, gyantás cédrus, hasogatott levelű bükk, turbánliliom, keleti lucfenyő, hosszútűs erdeifenyő, tengerparti jegenyefenyő, hemlokfenyő, görög jegenyefenyő, hegyi mamutfenyő, óriástuja, szillevelű gumifa, törpefenyő, kínai varázsmogyoró, mátrai ősjuhar, fűzlevelű tölgy, festő tölgy, libanoni tölgy…

Tuzsoni arborétum
A Nógrád megyében, a Tar községtől mintegy 4,5 km-re található, 3,5 ha területű Tuzson Arborétumban főleg örökzöldek láthatók. Itt nő Nógrád megye egyetlen atlaszcédrusa.

Vácrátóti arborétum
A vácrátóti kertről az első említés 1827-ből, a Géczy család 1846-ig tartó földbirtokosságának idejéből származik. Valószínűleg egy egyszerű, átlagos angolkert lehetett itt, a Sződ-Rákos patak baloldali völgybevágódásának lankáin, olyan mint a többi közép nemesi kastély parkja a XIX. század elején. Az 1842-es katonai térképen már jól látható a kert kacskaringós útrendszerrel, tóval, tisztásokkal, nagyjából a mai kert méretének megfelelően.