|
|
|
|
 Szálláshely Ajánló  Figyelmébe ajánljuk... Úticél  Látnivalók, kirándulóhelyek, leírások
|
A Szatmári-síkság Szállások a Szatmári-síkság közelében >>> Vendéglátóhelyek, éttermek a Szatmári-síkság közelében >>> Tájegység Magyarországon és Romániában. Nyugaton Magyarországon, a Nyírség peremvidékéig, illetve a Kraszna csatornától a Tisza vonaláig terjed, keleten és délen, Románia területén az Avas-hegység, Kőhát-hegység, Gutin-hegység, valamint a Szilágyság nyugati szélén fekvő Bükk-hegység nyúlványai határolják. Felszíne sík, folyókkal szabdalt, tökéletes síkságnak mondható. Magasságkülömbsége a legmagasabb és legalacsonyabb pontja között még 15 métert sem tesz ki. A 19. század nagy folyószabályozásai (Tisza, Szamos, Túr, Kraszna), belvízelvezetései, láplecsapolásai (Ecsedi-láp) szinte teljesen megváltoztatták a tájat: Az Ecsedi-láp vizét a Kraszna és a környező lecsapoló csatornák a Tiszába vezették, a folyókat szűk árvízvédelmi töltések közé szorították. A Szatmári-síkság egyik sajátossága, hogy a peremvidékektől kiindulva a középső részek felé mélyül, s így éppen a Tisza és Szamos találkozásánál a legmélyebb. Ez okozza a vizek gyors lefutását, de ugyanakkor a torkolatnál, a Tisza-Szamos találkozásánál a torlódást, egymás visszaduzzasztását is. Erre volt példa az 1970-es nagy árvíz is, amikor a Kárpátokban egyszerre lehullott nagymennyiségű csapadék a három itteni folyón, a Tiszán, Szamoson és Túron egyszerre okozott nagyméretű árhullámot, s ezáltal negyven település került víz alá. Növény és állatvilág Ilyen a magosligeti Cserköz-erdő, ahol a kárpáti sáfrány még nagyobb számban fellelhető, vagy a Garbolci-erdő, ahol a ritka kockás liliom, az erdélyi csillagvirág és a réti kardvirág bontja szirmait. A Ricsei-erdő gyertyános tölgyeseiben nyílik a gyöngyvirág és a tavaszi tőzike, és égeres láperdeiben a békaliliom. A Ricsei-erdőben sok védett madárfaj is otthonra lelt, fészket rak itt például a ritka fekete gólya és a darázsölyv is. A hajdani tölgyerdők irtványföldein alakult ki a híres Túristvándi közelében fekvő Rókás legelő is, melynek ritkásan megmaradt famatuzsálemei mára már alaposan megfogyatkoztak, vagy a Garbolci legelő, mely ugyancsak irtáson alakult ki. A Szatmári-síkság különlegességei közé tartoznak még a kórokozóknak ellenálló ártereken, folyópartokon még fellelhető szatmári „dzsungelgyümölcsösök” is, melyeknek dió, alma, körte és szilvafái máig termést hoznak. Az itt található diófaligetekben terem a milotai és tiszacsécsi dió. Az itt termő "nemtudom-szilva" néven ismert szilva apró kék gyümölcséből a híres szilvalekvár és aszaltszilva mellett a világhírű szatmári szilvapálinkát készítik. Folyók
Települések a Szatmári-síkság közelében: Tiszabecs, Milota, Szatmárcseke, Kölcse, Túristvándi, Kisar, Olcsvaapáti, Fehérgyarmat, Szamosszeg, Kocsord, Nagyecsed, Vállaj, Tunyogmatolcs, Ököritófülpös, Tyukod, Porcsalma, Csenger, Csengersima, Zajta |
|
|
Szálláshely Ajánló
|
|
Médiaajánlat/hirdetés Szállás regisztrálása Impressum Staff Jogi nyilatkozat Általános Szerződési Feltételek Adatvédelmi nyilatkozat Hírlevél lejelentkezés
Copyright 2010 Szálláshely Ajánló - Viator2000 Bt. Minden jog
fenntartva.
|
