Balatonalmádi a Balaton északkeleti csücskében fekszik, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve. A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak.

A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége miatt már a római időkben is lakott volt. Almádi első írásos említése 1082-ből származik.

Az 1908-1909-ben megépült Győr–Veszprém–Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bővítettek
 
Látnivalók:

Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény: 12–13. század, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.

Református templom, Balatonalmádi

Szent Ignác-templom (római katolikus), Balatonalmádi-Vörösberény: A barokk építészet meghatározó példája a Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt, s 1779-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták „berényi kastélya”-ként létezett. Ma Kolostor Hotel néven üzemel.

Szent Imre-templom (római katolikus), Balatonalmádi
Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébániatemplom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb-kápolna, Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre.
 
Vörösberényi római katolikus templom
Evangélikus templom, Balatonalmádi
Szent Margit-kápolna, Balatonalmádi
Szabadtéri Kápolna, Balatonalmádi-Káptalanfüred
Óvári Kilátó

Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, Balatonalmádi
A Pannónia célja, hogy a közművelődés és a kultúra legszélesebb skáláját sorakoztassa fel, kielégítse valamennyi korosztály igényeit és az ő érdeklődési körüknek megfelelő rendezvényeket szervezve, a kultúrát megszeretetve igényes és színvonalas szórakozási, kikapcsolódási illetve tanulási lehetőségeket biztosítson a helyi és az ide látogatók számára.

Műemlékek

Aki a városba betoppan, és elindul felfedezni az építészet fellelhető kincseit, megnézi templomait, középületeit, megmaradt értékeit, nyomon követheti a magyar történelem virágzó és viszontagságos évezredes útját. Az európai kultúra nyomai szervesen beépültek a helyi építészet formavilágába. Változatos formában jelenik meg a népi elemeket felvonultató, polgári felfogást tükröző építészeti elemrendszer.
Különös jelentőséggel bír a vöröskő használata, hiszen e vidék mindenkor bővelkedett nemes építőanyagban. Nagy hagyománya van a kőszobrászatnak.

A legnagyobb, tisztán almádi vörös homokkőből készült emlékmű az országban az első világháborús hősi emlékmű. A város fölé emelkedő Óvári kilátó is vöröskőből épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és a Balaton keleti medencéjére. A hajdani emberek megélhetésének, építészetének részét képező vörös homokkő emlékműve a Városház téren álló Pannonia Aqua. A tájhoz kötődő natúr alapanyagok, a vöröskő, a nád, a fa meghatározója volt a település építészetének. Fűrészelt facsipkés, tornácos házak őrzik a múlt emlékeit.
Különleges konstruktív épületegyüttes a Györgyi Dénes Iskola, a világháború után elsőként épült Magyarországon, külsejében a korabeli magyar iskolatípus megteremtője és őrzője.
A század elején platán és fűzfákkal telepített almádi Öregparkot (ma Szent Erzsébet-liget) Petőfi, Kossuth, Rákóczi szobrai, a Sóhajok hídja, az Örökmécses, a Véghely emlékpad díszítik. A védett növényzetű parkban található század eleji mintára újjáépített Zenepavilon és az 1928-ban épült Liget kávéház.
Nem kevés olyan értékkel rendelkezik a város, amely semmiféle védelem alatt sem áll. Ilyenek például a vörösberényi és az almádi temetőben lévő, vörös homokkőből készült síremlékek.
A város területén található keresztek mindegyike valamire emlékeztet, valakinek, vagy valaminek az emlékére készültek. A legismertebb a Nepomuki Szent János szobor.

Baross Gábor emléktábla, Baross G. u. 20.
Csikász Imre emléktáblája, Csikász I. lépcső
Díszkutak
Piactér
Vörösberény - Mandulás
Szent Erzsébet-liget
Dukai Takách Jenő emléktáblája, Kölcsey u.
Horváth József emléktáblája, Thököly I. u. 4.
Hősi emlékmű, Kossuth u., Baross G. u., Kálvin u.
Kánya Kálmán emléktábla, Bajcsy Zs. E. u. 33.
Kompolthy Tivadar emlékmű, Kompolthy u., Martinovics I. u.
Kossuth Lajos szobra, Szent Erzsébet-liget
Dr. Lenkei Vilmos Dani emléktáblája, Dr. Óvári F. u.
Magtár Borok Háza, Thököly u. 1.
Millenniumi Kereszt, Szent István Park
Mozdony és alagút, Budai Nagy Antal u.
Nepomuki Szent János szobor, Veszprémi út, Lehel u.
Dr. Óvári Ferenc emléktáblája, Dr. Óvári F. u. (Mihály Gábor alkotása)
Pannónia Aqua szobor, Szent István Park (Mihály Gábor alkotása)
Petőfi Sándor szobra, Szent Erzsébet-liget
II. Rákóczi Ferenc szobra, Szent Erzsébet-liget
Sóhajok hídja, Szent Erzsébet-liget
Sörény Kerekeskút, Dózsa Gy. út
Örökmécses, Irredenta-emlékmű, Szent Erzsébet-liget
Váth János szobra, Szent Erzsébet-liget (Mihály Gábor alkotása)
Véghely Dezső emlékpad, Szent Erzsébet-liget
Wass Albert szobra, Szent Erzsébet-liget (Mihály Gábor alkotása)
Zsák vendéglő emlékoszlopai, Szent István Park
Csipkés fatornác

Kilátók:
Óvári "Messzelátó"

A kilátóhely Almádi hajdani szőlőhegyén épült, valamikor a századforduló táján. Gerendavázas, cseréppel borított tetőzetét a '90-es évek elején rekonstruálták régi fényképek alapján, de egyszerűbb alakban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.

A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Első királyunk neve alatt fennmaradt oklevélben írták le először Berény nevét. Szárberényt "István, a keresztény, egész Magyarország királya" adta a Veszprémvölgyi apácák monostorának. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, Ny felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Cseri-hegy látszik.

Az Óvári Messzelátóhoz vezető Városi Tanösvény:

1. Városház tér
2. A Zsák-vendéglő kapuoszlopai
3. Kilátóhely
4. Kiserdő
5. Óvári "Messzelátó"
6. Vörös homokkő feltárás
7. Régi mozdony
8. Kerekeskút
9. Szent Jobb kápolna
10. Öreg-park