Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen.

A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad.

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. A Belső-tó körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található.

A régészeti leletek tanúsága szerint a félsziget már az őskorban is lakott volt. A mai település eredete a középkorig nyúlik vissza. I. András király 1055-ben itt jelölte ki a királyi család temetkezőhelyét, mely fölé bencés monostort építettek. A Tihanyi apátság a 13. századtól hiteleshely (locus authenticus) volt, azaz oklevelek kiállítására volt jogosult. A monostort a 16-17. századi török háborúk idején várrá alakították. A 18. században épült újjá barokk stílusban.

Tihany az 1960-as évek óta turisztikailag frekventált helynek számít, történelmi és kulturális értékei, természeti környezete és a Balaton közelsége miatt.

 A Tihanyi Apátság temploma és altemploma:

I. András király 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik alkotása.

Az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg.

A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek tulajdonában áll.

A tihanyi vár
A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistaútvonalán. Ilyen útvonal a Lóczy-Tanösvény (Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások érintésével).

Műemléknek számít az apátság altemploma mellett az egykori apátsági pince-présház együttese. Kirándulásra csábít az Óvár-hegy földsáncrendszere is, mely a középkorban remetetelep volt. Továbbá fontos épület együttes a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen, illetve a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is.

 
További látnivalók:
A Pisky sétányon haladva megtekinthető a berendezett Parasztgazda házát és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum, valamint a tihanyi obszervatórium, ahol a Föld mágneses terének változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.