Tatabánya megyei jogú város, Komárom-Esztergom megye és a Tatabányai kistérség székhelye.

Tatabánya területe már az ősidők óta lakott. Az ide érkező első magyar honfoglalók számos különböző etnikumú törzset találtak a területen.

A középkorban számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a területet a törökök. A török hódítás után a terület az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be.

Az 1785-ös népszámlálás adatai szerint Alsógalla lakossága 580 fő, Felsőgalláé pedig 842 fő volt. Akkoriban fedezték fel a környező szénmezőket, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart. A bánya körül kialakult kolónia néhány évig Alsógallához tartozott, 1902. szeptember 16-án vált önálló községgé Alsógalla bányatelep, 1903. május 1-jétől Tatabánya néven.

 1945 után a megye székhelye Esztergom volt, de a megye vezető szervei a székhely áthelyezését kérték azzal az indokokkal, hogy Esztergom nehezen megközelíthető, a megye és az országhatár szélén van. 1948-ban felmerült, hogy Tata vagy Tatabánya legyen a megyeszékhely. 1950-ben megyeszékhellyé tették Tatabányát, ez pedig megteremtette a város fejlődésének alapjait.

A második világháború után a régi üzemek, szervezetek, épületek felújítása után újra megnyitották a bányákat is. A város rohamosan növekedésnek indult, és a csúcsot az 1980-as évek közepén érte el, ekkor a lakosok száma 80 000 körül volt.

A város ipari jellege az 1980-as évek végéig meghatározó volt. Ezután a nehézipar és a bányászat jelentősége csökkent és a város gazdasági szerkezete jelentősen megváltozott.

Napjainkban a városban rendszeresen rendeznek kulturális és szórakoztató rendezvényeket is, melyek közül a legismertebb a Szentivánéji Karnevál és a Bányásznap (érdekessége a „Csilletoló verseny”).

Látnivalók Tatabányán
Tatabánya iparváros jellegéből adódóan sok látnivalóval nem rendelkezik, azonban néhány műemlék épület, ipari műemlék és számos modern műalkotás található a városban.

Múzeumok
Tatabányai múzeum a Közművelődés Házában – helytörténeti kiállítás és Boglár Lajos etnográfus dél-amerikai néprajzi gyűjteménye
Szabadtéri Bányászati Múzeum – Ipari Skanzen: az egykori XV-ös akna területén alakították ki, hatajtós házak és iskolatörténeti múzeum

Műemlékek
Népház–Jászai Mari Színház
Tulipános ház
A bánhidai Szent Mihály templom és a Szent István templom

Természeti látnivalók:
Turul-emlékmű (Európa legnagyobb madárszobra) a Kő-hegyen
A Szelim-barlang és a Gerecse-hegység
Az óvárosi Népház liget