Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. A Tisza partján fekszik a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél.

Szolnokot 1075-ben említik először I. Géza. Az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros volt, Szolnok vármegye központja. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. A korabeli feljegyzések többször csak faluként említik. A szolnoki vár és a város a feudális állam megszervezésével alakult ki a Tisza partján.  A XI. században a tiszai rév, vámhely és a megyeközponti szerepe elősegítette gyors fejlődését. Szolnokot Luxemburgi Zsigmond király a harmincad alól 1422-ben, a vám alól pedig 1429-ben mentette fel, ettől kezdve nevezhető mezővárosnak. A városban sóhivatal és harmincadhivatal működött, az Aranybulla rendelkezésénél fogva a török hódoltságig az ország két fő-sóraktára Szolnokon és Szegeden volt.

A törökök Temesvár eleste után előbb Szolnok, majd Eger ostromára indultak. 1551-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe Megásták a Zagyva mai torkolati szakaszát, ami tehát nem az eredeti medre a Zagyvának. 1552. szeptember 2-án Ahmed Ali ostromzár alá vonta a várat. 1552. szeptember 4-én éjszaka a zsoldosok elmenekültek, sorsára hagyva a várat, melyet  a törökök 1685-ig megszállva tartották.

A törökök jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret épült, és 1562-ben itt készült el az ország első állandó Tisza-hídja. A szolnoki török kori híd maradványai a Tisza 2003-as augusztusi alacsony vízállásakor kerültek napvilágra. A török emlékek a későbbi harcok folyamán és nagyrészt szándékos pusztítások miatt teljesen megsemmisültek, csupán a minaret alapjai maradtak meg.

A Rákóczi szabadságharc eseményei 1697-ben, 1703-ban és 1706-ban elérték Szolnokot és a város újra a földdel vált egyenlővé. A Rákóczi-szabadságharc után a várat végleg tönkretették.

A kiegyezés után Szolnok egyre népesebbé és jelentősebbé vált. Szolnok 1880-as években rohamos fejlődésnek indult. Nagy áruforgalmat bonyolítottak itt a vasutakon. A vízi közlekedés sokkal jelentősebb volt mint ma: gőzhajókon igen élénk, fa-, búza- és szarvasmarha kereskedelem folyt.

Szolnok kultúrtörténeti értékei mellett természeti értékekben is gazdag terület. Szolnok legfőbb természeti kincse a termálvíz, valamint a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. A hangulatos vízparti környezet páratlan lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra és a pihenésre.

Tiszavirágzás
A Nyugat-Európában már nagyrészt kihalt kérészek (a tiszavirágok) násztánca, a „tiszavirágzás” az egyik legérdekesebb természeti látványossága Szolnoknak. A rovar rajzásához köthető a Tisza-parkban 2008. augusztus 26. és augusztus 31. között megrendezett Tiszavirág fesztivál. A lárvák 3-4 évig fejlődnek az adott folyó partfalában, a víz felszíne alatt, majd igen rövid ideig léteznek a kifejlett rovar állapotában, mivel párzást követően elpusztulnak

Múzeumok

• Damjanich János Múzeum
• Magyar Repüléstörténeti Múzeum
• Szolnoki Művésztelep
• Szabadtéri Vízügyi Múzeum
• Szolnoki Galéria
• Tabáni Tájház

Rendezvények
Szolnoki csata - Élő hadtörténelem Közép-Európa szívében
Halkolbász fesztivál
Tiszavirág Fesztivál
( Kísérő programok

• Borházak
• Zenei programok
• Park mozi
• Kézműves vásár
• Népi Játékok Találkozója)

Szolnoki Zenei Fesztivál
ArtJáró
Szent István Napi rendezvények
Szolnok Napja
Gulyásfesztivál - Nemzetközi Gulyásfőző – és Hagyományőrző Fesztivál
Régi Idők Tere
Őszi Zenei Fesztivál
Advent a Kossuth téren