Szekszárd megyei jogú város, Tolna megye székhelye. Borváros, kb. 4500 pincével.
Szekszárdot 1015-ben említik először. Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott. A város 1543-ban került török kézre.
A 18. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.
1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult — ekkor épültek fel középületei: városháza, megyeháza, kórház, több templom.
A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart.
Szekszárd ma 36 ezer lakosával és otthonosságával egy korszerű kisváros.
Látnivalók Szekszárdon:
Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók. A Béla tér kiindulópontunk lehet sétánk során. A téren található az 1805-ben épült copf stílusú templom, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Itt naponta háromszor harangjáték hallható. A teret a Városháza nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le.
Ugyanitt találhatóak az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg. Az épület külső udvarán található a díszes Borkút,mely Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.
Pár perces sétával Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.).A szerény épületben Emlékmúzeum működik.
Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával, a költő Háry János alakját emelte az irodalomba. A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház, ahol az ország egyetlen német nyelvű színháza működik. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla és a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg.
Az egykori zsinagóga ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége az orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.
Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz néhány perces utazással juthatunk fel. Körbetekintve láthatók a dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint város.
Múzeumok
Babits Mihály szülőháza, múzeum (Babits u.)
Wosinsky Mór Múzeum
Mézeskalács Múzeum — (Munkácsy u.)
Művészetek Háza
Babits Mihály Emlékház
Baka István emlékszoba
Dienes Valéria emlékszoba
A régi Megyeháza kiállításai:
A régi vármegyeháza világa
Liszt Ferenc emlékkiállítás
Mattioni Eszter festőművész tárlata
Esze Tamás emlékszoba
Bogár Tanya — néprajzi magángyűjtemény
Mészöly Miklós Múzeum
Hímzés Múzeum
Rendezvények
Gemenc Expo
Pünkösdi Fesztivál
Duna-menti Folklórfesztivál
Szekszárdi Szüreti Napok
Adidas Streetball fesztivál
Gemenc NAGYDÍJ (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
