Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost.
A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett.
Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz kövezett kisvárosi utcák következnek, végül a nagyvárosias mag.
A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten.
A 19. századi fejlődést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg először. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.
Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.
A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát Lechner Ödön tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Kiemelkedő építmény az Öregtemplom, más néven Nagytemplom, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete az eredetileg román stílusban épült Barátok temploma. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban épült.
A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református templom, továbbá a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Ferdinand Fellner & Hermann Helmer cég tervezett.
Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Ugyancsak állandó tárlattal várja a látogatókat a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.
Hagyományos kecskeméti rendezvények
Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente)
Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
Hírös Hét Fesztivál (évente)
Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)
Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató
Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató : Az első repülőnapnak Kecskemét adott otthont 1990. augusztus 18–19-én. A következő repülőnapra új helyszínen, Taszáron került sor 1991. szeptember 20–21-én. Ekkor már több külföldi résztvevője is volt az eseménynek. A nagy sikernek köszönhetően 1992-ben újra megrendezték a repülőnapot, majd egy hosszabb, ötéves szünet következett. 1997. május 24–25. között került sor a következő repülőnapra és ekkor véglegesen a kecskeméti katonai repülőtérre költözött az esemény.
Kecskeméti vadaskert: Területileg az ország legkisebb állatkertje. Az intézmény létesítése az I. Vadászati Világkiállítással kapcsolódik össze, amelyet a fővárosban rendeztek ugyan, de az ott bemutatott hazai élőállat gyűjteményt Kecskemétnek ajándékozták, sőt ideköltözött a világkiállítás jelképe, a dámszarvas szobor is. Így 1971-ben a város vezetése úgy döntött, hogy létrehozza a Kecskeméti Vadaskertet. Elkészült a város állatkertje, mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003. óta zajlik a vadaskert felújítása, ami napjaikban is tart. Nagyobb beruházásként elkészült a tigrisház, a medveház, a majomház és az oroszlánház. Folyamatosan készülnek kifutók, madárröpdék.
Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark: Kecskeméten 2003-ban felújításra került a Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdapark. A fürdő 3315 m2 temperált vízfelülettel rendelkezik. Hat medence, hat pályás csúszda, mediterrán hangulatú homokos plázs és csónakázási lehetőségek biztosítják a kényelmet és a felhőtlen kikapcsolódást.
