A 13. században említik először írásban. 1361-ben mezővárosi, 1683-ban szabad királyi városi rangot kapott. A város két táj, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik.
A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna-székesegyházat. A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban.
Nagyváraddal mindig „konkurenciaharcot” vívott a város, mint Hajdú és Bihar vármegyék központjai. Az első világháború után azonban, amikor Magyarországtól elcsatolták a Partium területeit, Debrecen határközeli várossá vált. A gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált.
Látnivalók Debrecenben:
Debreceni Református Nagytemplom
Debreceni Református Kollégium
Debreceni Református Kistemplom
Debreceni Megyeháza
Debreceni Városháza
Debreceni Egyetem
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
Szent Anna-székesegyház
Divinus Hotel - 5 csillagos szálloda wellness szolgáltatással
Régiposta étterem
Nagyerdő (gyógyfürdővel, kis tóval, állatkerttel, vidámparkkal, az egyetem főépületével)
Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont
Déri Múzeum (gazdag gyűjtemény, többek között Munkácsy Mihály festményei; ókori egyiptomi gyűjtemény)
Virágkarnevál minden évben augusztus 20.-án
A Debreceni Református Kollégium Múzeuma (könyvtár, képtár, iskolatörténet)
