A várost 972-ben alapította Géza fejedelem. István emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává, ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). A 11. században a város a szentföldi zarándoklatok fontos állomása volt. A középkorban a város jelentősen fejlődött. A mohácsi csatát (1526) követően Buda 1541-ben került a török kezére, majd 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt. A 18. század kezdetétől a város újabb felvirágzását élte. A helyi magyar és szerb lakosokhoz német és morva lakosok költöztek. 1703-ban kapta vissza a város a szabad királyi város rangot, de nem lett többé az ország fővárosa.
A reformkori nemzeti öntudatra ébredés hatása olyan erős volt, hogy a túlnyomórészt német lakosság is fokozatosan beolvadt a magyarságba. A két háború között, a trianoni békeszerződés után viszont fellendülés következett be, a háborús előkészületek miatt több nagyüzemet alapítottak.
A II. világháború után erőltetett iparosítás következett. Többek között alumínium-hengerművet és járműgyárat alapítottak. A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt.
Látnivalók
Püspöki palota
Középkori romkert, nemzeti emlékhely
Szent István bazilikájának romjai
Árpád-kori királysírok (például III. Béla) a romkertben
Országalma
Püspöki székesegyház
Szent Anna kápolna
Kálmáncsehi Domonkos szobra
Ferences templom és rendház
Egyházmegyei Múzeum,
Tízes huszárok emlékműve
II. világháborús emlékmű
Ciszterci templom és rendház
Szent István Király Múzeum
Fekete Sas Patikamúzeum
Mátyás király emlékmű
Virágóra
Babamúzeum
Történelmi órajáték
Fontosabb rendezvények:
Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál
Öreghegyi Mulatságok
Fehérvári Zenei Napok - FeZeN
Musica Regia
Királyi Borlakoma - Virágálom Pünkösdkor
Aranybulla Művészeti Napok
Fehérvári Vigasságok - Lecsófesztivál
Fehérvári Advent - Karácsonyi Sokadalom
Bolondballagás
